A bürleszk feltaláló

A "Cyrano de Bergerac" főoldalon már azzal próbáltam kedvet csinálni a Holdbéli utazás hangoskönyv/hangjáték meghallgatásához, hogy a regényben találunk egy olyan leírást, ami erősen emlékeztet a fonográf felépítéséhez. Itt egy óraszerkezet (analóg óraszerkezet funkciója: egyenletes sebességgel forgat) és egy tűs hangszedő mechanika kelti fel a figyelmünket, bár a szerkezetet bizonyos idegekkel kell összekötni ahhoz, hogy élvezzük a hangot, és hordozható (mi több, viselhető) technológia, minden egyes "könyvhöz" tartozik egy-egy lejátszó szerkezet is. Cyrano még nem képes arra, hogy az információ tárolására barázdákat javasoljon, vagy pláne hangszórót a hangjel visszaalakítására. 

Azt itt megemlítem, hogy a mágnesességet a XV. században ismerték fel (a felfedezések kora talán éppen azért esik a XV-XVI. századra, mivel végre volt iránytű, amivel akkor is tájékozódhattak a nyílt tengeren, ha nem látták a Napot vagy a csillagokat), és az elektromosságról még semmilyen ismeretük sincs. 

A Nap harmadik fejezetében megismerünk egy szerkezetet, ami a napenergia felhasználásával képes sugárhajtást generálni. Ami nagyon is hiányzik a gépből ahhoz, hogy működőképes legyen, egy mozgó alkatrész, egy rotor vagy propeller. Valójában már Alexandriai Herón is alkotott sugárhajtású víziizét, ami leginkább csak látványosságként, játékul szolgált, később a kínaiak is készítettek hasonló elven működő rakétahajtású eszközt. Maga a sugárhajtású motor csak a második világháborút követően terjedt el. Tehát ismét egy működésképtelen gépet kapunk, ami mégis nagyon hasonlít ara, amit pár évszázad múltán elterjedten használnak légiközlekedésre (is). Persze Herón találmányából nem hiányzott a forgó alkatrész.

A Holdba utasunk szintén véletlenül jut el, bár eleve oda készül. Meglehetősen furcsa véletlenek folytán Kanadában köt ki, ahol épít egy könnyű faszerkezetet, amely - számításai szerint - bármilyen magasságba felviheti, így egy magaslatról a levegőbe veti magát. Mennyire lepődtök meg, ha elárulom, hogy elszámította magát, és géppel együtt lezuhan? Ekkor még nem volt sem sportkrém, sem kergemarhakór, így marhavelővel keni be magát, és úgy dönt, tesz még egy kísérletet. A gépet közben megtalálják, és ünnepi látványosságként Quebec főterére viszik, rakétákat erősítenek hozzá. Dyrcona éppen akkor ér oda, és veti magát a gépbe, amikor a rakétákat begyújtják, így masinájával együtt a levegőbe emelkedik. Most jön a poén: a rakétákat több sorban helyezték fel, és a sorok egymás után kaptak lángot, így egy többfokozatú rakétát láthatunk. (Az index egy cikke szerint már 1551-ben volt háromfokozatú rakéta Nagyszebenben, amiről éppen Cyrano is tudhatott, bár a cikk szerint inkább kuriózum lehetett, mint alkalmazott technológia.) Az a felismerés, hogy a Földtől elszökni többfokozatú rakétával lehet, minden valószínűség szerint nóvum. Csakhogy amint a rakéták elfogynak, a gép visszazuhan, Dyrcona pedig tovább emelkedik a Hold felé. Hogy miért? Mert az anatómusok úgy tartották, hogy az agy is követi az árapályt, telihold idején megduzzad, amit Cyrano úgy értelmez, hogy a Hold beszívja az állatok velejét, és ahogy Dyrcona elegendően magasra emelkedett, ez a szívó hatás veszi át a rakéták tolóerejének szerepét. Miután a kilövés vaktában történt, így lehet Dyrconát a Holdba irányítani, mert túl sok véletlen egybeesés kellene egyébként, hogy ne a Marson vagy a Jupiteren kössön ki, esetleg beugorjon Ford Prefecthez a Betelgeuse-ra:-) Megint egy szerkezet, ami nem működik, de az alapelv stimmel.

Hasonlóan találunk olyan leírásokat, amiben a mai ember a hőlégballon, lakókocsi, ejtőernyő, passzív ház vagy éppen a mágnesvasút ötletére ismerhet. Amit ejtőernyőnek látunk, ott a zuhanó ember bő ruházatát fogja meg a szél (ami a valóságban kifordulna), a hőlégballonnál "az igaz áldozatának füstje" az, ami egy tartályban felfogva a Paradicsomba emeli Énokot, és nem a forró levegő. Descotes a mellett érvel, hogy ezek a gépek, eszközök BELÁTHATÓAN működésképtelenek abban a formában, ahogy Cyrano leírja őket. Sokkal inkább a humor forrása, paródia, és Cyrano a mechanikához egyáltalán nem értett. Szerintem - ez megint csak az én véleményem - Cyrano éppen annyit értett hozzá, hogy bürleszk elemmé tegye a nagyon is alaposan átgondolt eszközöket, amelyeknek kivétel nélkül volt valamilyen előképe. (Talán túlzás párhuzamot vonnom Leonardo Da Vinci szerkezeteivel, aki egyébként gyakran "rontotta el" a gépeit, például beletett a tervrajzba egy olyan fogaskereket, ami tökéletesen felesleges. Leonardo volt az első, aki feltételezte, hogy az ejtőernyő lehetséges, még méretére is becslést tett.) Esetleg, mint a mágnesvasút vagy a passzív ház esetén, valójában a vakszerencse mutatja találatnak a leírást.

A holdbéli városok közül azok, amelyek nem szélhajtású lakókocsikból állnak, télre egy csavarmechanizmus segítségével a föld alá húzódnak, mivel ott egyenletes a hőmérséklet. Itt van egy, a talaj  vagy pince egyenletes hőmérsékletét kihasználó ötlet, beláthatóan működésképtelen formában. A költöző városokban a szélhajtású házakra felszerelt fúvóka az, ami segíti a költöztetést. Alább a Macskafogóból Lusta Dick  őrmester mutatja be, hogyan is képzeljük ezt:

A mágnesesség elve még kacifántosabb módon kerül bevetésre a Cyrano Légitársaságnál: Illés próféta egy könnyű vasszerkezetet készít (fényesre csiszolt, így a napfényben csupa lángolásnak tűnik), majd egy nagyon erős mágnesgolyót szerez, és a vasszerkezetben ülve a feje fölé dobja a mágnest. A vas utánalendül, ahogy utoléri a mágnest, azt ismét feljebb hajítja, tehát nem a mágnes húzza Illést, hanem Illés "tolja" maga előtt a mágnest. Ha eléggé ferde szögből nézzük, akkor valami hasonló történik kötöttpályán, a mágnesvasútnál, a vonat és a sínpár is mágneses teret indukál, és az hajtja előre a járművet. Állandó mágnessel (elektromosság nélkül) ez nagyon gazdaságtalan megoldás volna, hiszen éppen elég a vagont húzni, nem kell még eléfogni egy jókora tömegű mágnest is. 

Befejezésül egy olyan ötlet, amihez még csak hasonló sem valósul meg soha: a holdlakók olyan anyagot kevernek a puskaporukba, ami a kisebb madarakat nemcsak megöli, hanem megkopasztja, befűszerezi és meg is süti. Azt leszámítva, hogy a kistestű, általában egyben sütött állatokat (csirke, hal) nemcsak kívülről szokás megtisztítani, hanem a belsőségeket is el kell távolítani, praktikus ellenvetés. Nagyobb testű zsákmánynál már nehezen elképzelhető, hogy alaposan átsüljön a hús, arról nem is beszélve, hogy íztelen maradna. Hogy én pedig ízetlenül filozofáljak egyet: ha mégis feltalálná valaki ezt a fajta puskaport, annak következtében egyes (nyugati) kultúrákban valószínűleg túl nagy terhet róna a társadalomra a kannibalizmus. 

Felhasznált irodalom:

Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás, A Nap államainak és birodalmainak víg históriája

Charles G. Gross: Brain, vision, memory Tales in the history of neuroscience, A Bradford Book, 1998.

Dominique Descotes: Les machines de Cyrano de Bergerac, Presses Universitaires de France, XVIIe siècle, no 240, 60e année, no 3-2008.

Index. hu: Már 1551-ben volt többlépcsős rakéta, 2010.01.20.