Őseink már találkoztak
Addg-addig kutakodtam, míg rá nem találtam, hogy az őseinket már egyszer összehozta az élet.
Öregapám öregapja készítette a lábbelit egyik felmenődnek. Szegény ősöd, nem sokáig élvezhette a bakancsát, felakasztották, mivel a bakonyi szegénylegények egyike volt, legyen néki könnyű a föld!
Várj, az nem a te ősöd, az egy másik olvasómé. A te ősöddel az én ősöm a postakocsin utazott együtt, egy alkalommal, Bécs felé menet. (Az én ősöm még Győrnél kiszállt.) Nem váltottak sok szót, leginkább azt is csak az időjárásról, bizonytalan idők jártak, senki nem adta ki magát egykönnyen idegeneknek. A te ősöd később az én ősömet nagyképű alaknak nevezte, mert a te ősöd jó emberismerő volt.
A te ősöddel is találkozott az én egyik ősöm: ez abban az időben lehetett, amikor még Rákóczi az esztergályozást tanulta. Egy fogadóban szorultak össze, és bizony, a házastársaktól távol, megkívánták egymást. Nem lettek közös őseink mégsem.
Amit igencsak szégyellek: egyik ősapám máglyára küldte a te egyik ősanyádat, boszorkányságét.
A harmincéves háború idején furcsa dolog történt: az én egyik ősöm a te ősödnek volt kenyeres pajtása (becsületére legyen mondva a felmenődnek, hogy még az utolsó morzsán is tisztességgel osztozott), a másik felmenőm meg az ellenség oldaláról ostromolta őket.
A te ősöddel még Mátyás idejében találkozott az egyik ősöm, almát vett tőle.
Az egyik felmenőd jókora hógolyót röpített az egyik felmenőm képébe. Sivalkodott is szegény rendesen! Még úgy hét-nyolcévesek lehettek akkoriban.
Attila idején, mikor a hunok elől menekültek, az egyik ősöd az enyém mellé sodródott. Nem beszélték egymás nyelvét, három napig utaztak együtt, és csak mutogatva értették meg úgy-ahogy egymást.
Az én ősöm szállította le Nérónak azt az oroszlánt, amit a te dicső gladiátor ősöd legyőzött a cirkuszban. Egész Róma őt ünnepelte!
Az egyik ősöd éppen az oszlopcsarnokból lépett ki (ahol Zénónt hallgatta), mikor az én egyk ősanyám (Laisznak hívták) egyenesen beleütközött. Laisz pedig a kertbe tartott, Epikurosz iskolájába.
Volt még több alkalom is, de azokat már nem említem neked. Ezek a találkozások azért voltak különlegesek, mert ekkor az én ősömben éppen volt egy mólnyi víz (18 gramm, egy molekulával sem kevesebb), ami most bennem van; a te felmenődbei is volt pontosan egy mólnyi víz, ami most éppen téged alkot. Anyag és származás együtt találkozik újra meg újra.
Legközelebb mikor találkozunk?