Vegyes tárgyú levelek XVI. Egy felgyógyulásra

Uram,

Engedtessék meg nekem, hogy csúfolódjak a lázán most, hogy az faképnél hagyta. Hitemre, igen meglepett, hogy ilyen nemes lovag elé merte vetni kesztyűjét, amilyen Ön, és valóban, ez a láz vitézi módon kezdte pályafutását, bár én előre láttam vesztét. Már az egész világ úgy látta, hogy Ön hamarosan távozik az Elíziumi Mezőkre¹, és néhány barátja – nem éppen a leghívebbek – már azt terjesztették, hogy a szörnyűséges városba érkezett, bár valójában még a külvárosában sem járt. Valóban csodálom, hogy Ön, aki mindig a legegyszerűbb dolgokat választja, még nem nyittatott magának szobát a kápolnában, ahol ősei is nyugosznak; hirtelen meghátrált. Ugyanakkor, nagy szíve szakállára mondom, elismerem, hogy igen bölcsen döntött: az a szállás nem kellemes, a házigazda nem ad friss lepedőt, és ugyan az ágy olyan stabil, hogy csak földrengés rendítheti meg, a szoba hideg és hurutos; a böjt soha véget nem ér, és habár a flamandoknál a sör egész a fülükig ér, csak szentelt víz van ott italnak. Mellesleg nem találni ott egyetlen értelmes embert sem, sem az egyik, sem a másik nemből, mivel oda férfiembert nem eresztenek be, csak ha elvesztette eszét; és nőt sem, csak ha olyan jó tulajdonsággal bír, ami ideát nem szokása, azaz ha tartja a száját, jutalmul hát odaát olyan csúnyák, hogy a legszebbnek is csukafeje² van. Ne bánja hát bűnét, bármennyire is nagylelkűnek tartjuk Önt, hogy Normandia kiválságával élt, az árnyak odalent nem olyan elbűvölőek, mint lugasainkban, és tiltakozom a gondolat ellen, hogy egyetlen szempillantás alatt olyan hosszú útra menjen, ahonnan a Feltámadásig vissza sem érhet; és magam nevében is kérem, mivel ebben az országban nem találnék még egy embert, akinek szívesebben mondanám,

Uram,

Szolgálatára!

Jegyzetek:

¹ Champs-Élysées, adná magát a feltételezés, hogy az ismert párizsi látványosságra utal a szerző. de a mai sugárutat nagyjából két évtizeddel később, 1667-ben tervezték, addig termőföldek és konyhakertek terültek el csak a helyén.

²Nyomott orrú, homorú arcú; a csukafej kifejezést a magyar nyelvben a háziállatok homorodó koponyaszerkezetére használt szó.

Csukafejű ló, Készítette: Trescastillos -La Mirage, pure bred Arabian stallion by Salaa El Dine out of Bint Mangani; CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3734135

Az eredeti szöveg

MONSIEUR,

Vous me permettrez bien de railler maintenant avec votre fièvre, puisqu’elle vous a tourné les talons. Par ma foi, je m’étonne qu’elle ait osé jeter le gant à un hardi Chevalier comme vous ; aussi, quelques bravoures dont elle ait triomphé entrant dans la carrière, j’ai prévu la honte de sa défaite. Cependant tout le monde vous croit parti pour les ChampsÉlysées ; et déjà quelques-uns, qui ne sont pas les plus chers de vos amis, vous publient arrivé dans l’affreuse cité, dont vous n’étiez pas encore aux faubourgs. J’admire, en vérité, comment, vous, qui choisissiez toujours les choses les plus faciles, n’y ayant qu’une ajambée à faire de votre chambre à la chapelle, où dorment vos Ancêtres, vous avez tourné bride avec tant de précipitation. Cependant je soutiendrai, à la barbe de votre grand cœur, que vous avez agi en habile homme : le gîte n’est pas bon, l’Hôte n’y change pas de draps, et quoique le lit soit appuyé si ferme, qu’il ne puisse trembler que par un tremblement de terre, la chambre est froide et caterreuse ; les jeûnes s’y observent perpétuels, et, quoiqu’à la Flamande ont ait de la bière jusque par-dessus les yeux, on n’y boit que de l’eau bénite. Au reste, vous n’y eussiez pas trouvé une personne raisonnable, ni de l’un, ni de l’autre sexe ; car on n’y reçoit point d’hommes, à moins qu’ils n’aient perdu l’esprit ; et pour les femmes, encore qu’elles aient là une bonne qualité qu’elles n’ont pas ici, qui est de se taire, elles y sont si laides en récompense, que la plus belle est camuse. Ne vous repentez donc point, quelque généreux que nous vous croyions, d’avoir usé si à propos du privilège de Normandie : les ombres de là-bas ne sont pas si charmantes que celles de vos allées couvertes ; et je vous proteste qu’en moins d’un clin d’œil, vous alliez faire un voyage si éloigné, que vous n’eussiez pas été de retour avant la Résurrection ; et moi-même, en ce pays, je n’aurais pas trouvé un homme qui eût voulu se charger de vous aller dire de ma part, que je suis, 

Monsieur, 

Votre Serviteur